Csak szex

A kapcsolatom Hunter Deluciával visszafelé kezdődött.

Egy esküvőn találkoztunk – ő a vőlegény oldalán ült, én a menyasszonyén. Az éjszaka alatti lopott pillantások után vitathatatlan volt a kölcsönös és erős vonzalom.

Én elkaptam a csokrot, ő elkapta a harisnyakötőt. Hunter szorosan ölelt, mialatt táncoltunk, és azt javasolta, fedezzük fel jobban ezt a vibrálást, ami köztünk van. A nyers és mocskos szavaitól visszavonulót kellett volna fújnom, de valami megmagyarázhatatlan okból épp az ellenkezőjét tettem.

Végül a hotelszobájában kötöttünk ki. Másnap reggel pedig már indultam is vissza New Yorkba, Huntert egy téves telefonszámmal hagyva Kaliforniában.

Gyakran gondoltam rá, de a legutóbbi kapcsolatom után megfogadtam, hogy nem kezdek többé jóképű, pimasz és bűnösen elkápráztató fickókkal. Egy évvel később újra összefutottam Hunterrel, amikor a barátainknak gyereke született. A vonzalmunk egymás iránt semmit sem csökkent. Egy hurrikánként érkező kábulat után követelt egy valós telefonszámot. Úgyhogy megadtam neki anyukámét – ő tutira elijeszt minden férfit a közelemből az örökös gyerek- és esküvőtémájával -, aztán hazarepültem.

Azt gondoltam, ez vicces, egészen addig, míg a következő héten be nem állított anyukámhoz vasárnapi vacsorára. Ez az őrült, elképesztő fickó megnyerte magának anyámat, és szerzett egy nyolchetes megbízást a városomban. Azt javasolta, töltsük ezt az időt azzal, hogy kizökkentjük egymást a mókuskerékből.

Nyolchétnyi észveszejtő szex kötelezettségek nélkül. Mit veszíthettem?
Semmit, azt gondoltam.
Ez csak szex, nem szerelem.
De ismerjük a mondást: ember tervez, Isten végez.

Vi Keeland a New York Times, a Wall Street Journal és a USA Today bestsellerszerzője. Köteteit tizenkét nyelvre fordították már le, több millió példányban keltek el világszerte, és kilencvennél is több toplistán szerepeltek.